“Amit békének ismerek, a természetben lakozik, én is része vagyok…”

Az életem korábbi szakaszaiban sokféle területen dolgoztam, emberekkel, felelősséggel és folyamatos jelenléttel. Mindig közel állt hozzám az egészség és a testi-lelki egyensúly kérdése, de igazán akkor kezdtem mélyebben keresni, amikor úgy éreztem, ideje visszatalálnom egy egyszerűbb, tisztább belső ritmushoz. A jógával így találkoztam, és idővel nemcsak gyakorlás lett, hanem iránytű. Számomra ma a jóga a természetes működéshez való visszakapcsolódás, önmagunk csendes meghallása.

Amikor először léptem rá a jógaszőnyegre, nem azért tettem, mert különösen hajlékony voltam vagy mert pontosan tudtam, mit keresek. Sokkal inkább azért, mert éreztem, hogy szükségem van valamire, ami visszahoz a testembe, a légzésembe, a jelenbe. Egy helyre, ahol nem kell bizonyítani, teljesíteni, csak megérkezni. A jóga számomra először ezt jelentette – és ez az, amit ma is szeretnék továbbadni. Majd 10 évnyi jógagyakorlás után életem közepén vágtam bele az oktatói képzésbe és azóta is naponta tanulom én is.

Az út, ami a tanításhoz vezetett, nem a tökéletességről szólt, hanem a tapasztalásról. Arról, hogy meg lehet tanulni figyelni magunkra, észrevenni a határainkat, és tisztelettel bánni velük. A tradicionális jóga ebben lett számomra biztos kapaszkodó: letisztult, földközeli, időtálló rendszer, ami nem ígér gyors megoldásokat, de hosszú távon valódi változást hozhat.